2012. november

'EMBER'KEDŐ HÓNAPOK - ŐSZ VÉGI GONDOLATOK

Nem tudom, ki hogy van vele, de számomra nagyon kedvesek a hónapok régi elnevezései. Sokkal többet mondanak, mint a mai hivatalos naptári terminusok, hangulatuk, "ízük" van, üzenetük a mai embernek a régmúlt világából.
Nem nehéz kitalálni, hogy a novembert miért nevezték Mindszent havának, Szent And¬rás havának, vagy éppen Őszutónak.
A Mindenszentek és Halottak napja nem szorul magyarázatra és - remélem, senki sem bántódik meg - túlzott méltatásra sem. Ezek a napok a lelki és fizikai csendesség napjai. Múltunkba révedünk, jövőnket látjuk, és együtt vagyunk elhunyt szeretteinkkel. A gyertyagyújtás fényessége adja meg azt a lelki békét, melyet ezeken a napokon megtalálhatunk!
Jeles napokban, egyházi ünnepekben bővelkedik november, elég, ha csak Árpád-házi Szent Erzsébetre, vagy éppen Szent Katalinra gondolunk. Most mégis két férfit emeljünk ki a rangos sorból! November 11-én Szent Mártont ünnepeljük. A libából készült étkek fogyasztása mellett, úgy gondolták a "régiek", hogy: "A bornak Szent Márton a bírája". Ez azt jelenti, hogy már megkóstolható az újbor. Nemes, jó szokás, szívesen műveljük, úgy gondolom.
A másik jeles nap Szent András napja, aki az egyház első "sziklájának", Szent Péternek volt a testvére, mártíromságát pedig egy X alakú kereszten szenvedte el, melyet azóta is így hívunk, s mindannyian tudjuk, hogy a vasúti átjárókban találkozhatunk vele.
Hosszasan lehetne még sorolni a szokásokat, a férjet, feleséget jósló babonákat, tartalmas népszokásokat. Egyvalami azonban biztos. Ezek akkor is és most is értéket képviseltek, képviselnek. Hívjuk fel tanítványaink figyelmét rájuk, meséljük el az ünnepek eredetét, mert a múlthoz való tudatos kötődéssel a jelen is szebb lesz, a jövő pedig alakíthatóbbá válik.
És még egy dologról ne feledkezzünk el! Őszhó után jön a legkedvesebb 'ember' hónap, a Mikulást és Karácsonyt hozó december! Készüljünk rá, fogadjuk az advent közeledtét méltó módon!

Rozmán László