Tanítás - Tanulás szakfolyóirat » 2012. február

FARSANGI HANGOLÓ...

"Figyelem, figyelem! Közhírré tétetik
a farsangi ünnep immár elkezdődik.  
Ide gyűjjön rögvest apraja meg nagyja,
aki a maskarákat látni akarja!  
Aki itt van, haza ne menjen,
aki nincs itt, az is megjelenjen!"

Az imént elhangzott népi rigmussal kívánok munkatársaim nevében is önfeledt farsangi vigadozást, melyre nagy szükségünk lenne az év más időszakaiban is. Ilyenkor jókedvvel próbáljuk megelőlegezni a tavasz jöttét, fittyet hányva a talán még körmeit próbálgató télnek. Régi mondavilágunk és néprajzi kincseink tárházában keresgélve, meglepődve tapasztalhatjuk, hogy a farsangi mulatságok története dokumentáltan már 6 évszázaddal korábbra nyúlik vissza. A korabeli források a mohácsi vészben tragikus halált szenvedett ifjú királyunk, II. Lajos udvarában zajlott mulatságokról is tesznek említést.
Ez az időszak a nagy iskolai bálok, osztályfarsangok ideje is. Ha tehetjük, ismertessünk meg a tanulókkal a régi hiedelmekből, babonákból néhányat. Nagy "divat" volt a tréfás lakodalmasok szervezése, melynek remek példája a Vas megyében, Viszákon évről évre megrendezett rönkhúzás. A csúfolók, melyeknek céltáblái főként az éltesebb leányok voltak, leleménnyel és jó ritmussal fogalmazódtak meg, bizonyítva, hogy a játék eleink életében is sokat számított. Persze érezzünk együtt a másik oldallal is, hiszen biztosan nem örült a korosabb leány az éj leple alatt madzaggal a kilincséhez kötött tuskónak... A maskarázás, a beöltözés világjelenségnek mondható, de a mi magyar szokásaink semmivel sem érnek kevesebbet, mint a velencei vagy akár a riói karnevál sokadalma. A jelmezbe öltözött jó és rossz maskarák ugyanúgy a segítő és ártó erők küzdelmére utalnak, mint a világ számos táján!
Kedves Kollégám! Kívánom, hogy az idei farsangon - és utána is az egész évben - mindig a jó győzedelmeskedjék a rossz, a világosság a sötétség felett. (A lelkekben és a fejekben egyaránt...)

Rozmán László