Állati - a palackorrú delfin
A palackorrú delfin az egyik legelterjedtebb és legnépszerűbb delfinfaj. Ezek a különleges, mindig mosolygós állatok a vízben élnek, és nagyon hasonlítanak a halakra - mégis emlősök. Tüdővel lélegeznek, ezért percenként akár többször is felúsznak a tenger felszínére levegőt venni. Utódaikat elevenen szülik és tejjel táplálják. Egy delfinmama 11-12 hónapig vemhes. A szülésnél mindig ott van egy másik nőstény, aki bábaként segíti világra a kicsit.
Egyes tudósok szerint a delfinek ősei hosszú-hosszú idővel ezelőtt a szárazföldön éltek. Egykor járásra szolgáló végtagjaik azonban mára elcsökevényesedtek, illetve alkalmazkodva a vízi életmódhoz, úszókká alakultak. A palackorrú delfint könnyű megkülönböztetni a többi delfinfajtól. Különleges, rövid, csőrszerű képződménnyé csúcsosodó fejformájáról kapta a nevét.
Egy-egy ilyen delfin 3-4 méter hosszúra is megnőhet. Súlyuk sem csekély: 150-500 kilogrammosra "hízhatnak". Ha egy palackorrú széles mosolyra nyitja a száját (mert például ezt kéri tőle az idomár), láthatod, hogy rengeteg foga is lehet. Akár 100 kicsi, inkább fogásra, mint tépésre szolgáló fogacskájuk van. E delfinfaj tagjai egyáltalán nem vérmesek, ezért nincs szükségük erősebb fogazatra: kisebb halakkal, rákokkal táplálkoznak, és időnként elmajszolnak egy-egy tintahalat desszertnek.
A palackorrú delfineket azért szeretjük, mert kedves, barátságos és nagyon okos állatok. Rendkívül könnyen tanulnak. Meglévő tudásukból képesek következtetéseket levonni, vagyis használni tudják azt számukra új helyzetekben. Ahogy egymással beszélgetnek, az is sokkal bonyolultabb, mint például a kutyák társalgása.
Van még egy nagyon érdekes képességük. A homlokukon lévő kis lyukon át folyamatosan hanghullámokkal pásztázzák környezetüket. Elképzelhetetlenül gyorsan, és az emberi fül számára hallhatatlanul csattognak. Ha a tovafutó hanghullámok ütköznek valamivel (mert ott van például egy hal vagy egy tárgy), visszafordulnak. A delfin érzékeli őket, és képes belőlük megállapítani, hogy milyen típusú és mekkora dolog van előtte. Ehető, nem ehető, érdemes-e elmenekülni vagy kikerülni.
Delfinekkel szinte valamennyi meleg vizű tengerben és óceánban találkozhatsz. Sőt, újabban a hidegebb részekre is át-átlátogatnak. Nem jókedvükből teszik. A nagymértékű halászat következtében egyre inkább meg kell küzdeniük az életben maradásért. Korábban vadásztak is rájuk, ették a húsukat, és felhasználták a zsírjukat. Ma ez már csak kevés országban megengedett. Viszont a halászhálók állandó veszélyt jelentenek rájuk, mert ha beléjük gabalyodnak, megfulladnak.
