Tanítás - Tanulás szakfolyóirat » 2014. március

ÖRÖK MÁRCIUS – AZ EZERARCÚ SZÉPSÉG

Az elmúlt évek márciusi írásai közt tallózva kisebb mosollyal és annál nagyobb bölcs beletörődéssel vettem tudomásul, hogy egy vezércikkben megrajzolt hangulat miként válik semmivé egy időjárási esemény, vagy akár más dolgok miatt. Így volt ez tavaly, mikor meleg márciust jövendöltem, aztán tudjuk, mi történt március 14-én, hisz Tél tábornok még egyszer próbára tett minket. Ez is csak annak bizonyítéka, miszerint ember tervez…

Idén nem szeretnék ilyen csúfos hibát – akaratlanul bár, de – elkövetni. Rájöttem, hogy március, akárcsak a szerencséseknél az örök ifjúság, bennünk lakozik. Az ünnepek átélésében, a nőnaptól gyönyörű forradalmunk és szabadságharcunk ünnepén keresztül a világnapokig, melyek a romákra, a vízre, a meteorológiára, az energiatakarékosságra vagy éppen a színházra irányítják a figyelmet.

Ezek között, ezek üzenetébe belegondolva – és amit lehet, tanítványainknak továbbadva – megtalálhatjuk mindazt, ami számunkra fontos, és márciust örök mivoltában is változatosan megélhetővé varázsolja. 

Ennyi minden szép dolog mellett az már csak ráadás, hogy ezekről lehet a tanítványoknak mesélni, ünnepi műsort szerkeszteni, s talán a tavasz beköszöntében gyönyörködni, kicsit kirajzani a természetbe, csodálni a sarjadó füvet, a kibomló virágot, érezni a felsóhajtó anyaföld illatát. 

S ha ezt az ezerarcúságot megélve kissé rácsodálkozunk a teremtett világ csodáira, szerényen átérezzük emberlétünk parányi voltát, talán csendesedve, és remélhetőleg megbékélve szemléljük a körülöttünk lévő harsány, vagy némelykor felszínesen ordibáló világot. Ha ez így lesz, akkor március üzenete a „legbolondabb” időben is elér hozzánk, s Kikelet havában éppen ez a legszebb adomány!

Rozmán László

• Oszd meg az oldalt barátaiddal, ismerőseiddel!
• Tweet