SZTÁR-TÁR: Geszti Péter

A rímeket hányja, veti, kreatív, és a magyar zenei élet egyik meghatározó figurája. Geszti Pétert kérdeztük.

1. Jó gyerek voltál?
Jobb, mint a rosszak, rosszabb a jóknál. Nagy balhét nem okoztam otthon, sem a suliban. Volt egy-két komolyabb intőm, de inkább a matekkal volt gond, mint a magaviselettel.
 
2. Mi akartál lenni, amikor kicsi voltál?
A  Tenkes Kapitánya, Benyovszky Móricz és Zorro - attól függően, milyen kalandfilmsorozat ment a tévében. Egyébként díszlettervező szerettem volna lenni, és színházban dolgozni.

3. Hogy lettél gyerekszínész? Szeretted csinálni?
Édesapám a Magyar Rádióban dolgozott, és egyszer bevitt magával egy felvételre, ahonnan hiányzott egy gyerekszereplő, mert beteg lett. Én kint tologattam a folyosón a matchboxomat, és behívtak, hogy ugorjak be a hiányzó srác helyett. Véletlen tehát, hogy gyerekszínész lettem, de aztán nagyon szerettem csinálni, éveken át játszottam sok filmben, szinkronizáltam, és színházban is szerepeltem.
 
4. Tényleg mindenről jut valami vicces vagy rímes az eszedbe? Kanyarítanál nekünk egy röpke versszakot a kenyérpirítóról?
Egyáltalán nem jut mindenről valami vicces az eszembe, bár az élet annyi butaságot mutat, hogy akár mindenen lehetne nevetni, ha nem volna ugyanakkor sírnivaló is. Kenyérpirító?
 
"Szoliznak a kenyerek, pirulnak itt eleget,
Mikor jól lebarnultak, ugranak a szeletek."
 
5. Hogyan nem fogysz ki az ötletekből? Mivel tartod karban a fogaskerekeket?
Nem az a kérdés, hogy kifogysz-e az ötletekből, hanem az, hogy az ötletekből melyek az igazán jók, és melyeket tudod megvalósítani. Egyébként a jó ötlet biztosítéka a sok ötlet, hogy legyen miből kiválogatni a valóban jót. A fogaskerekeket pedig karban lehet tartani olvasással, filmekkel, beszélgetésekkel, zenével. 
 
6. Szerinted hogy vészelhető át az iskolaidő fájdalommentesen? Volt esetleg valami taktikád?
Az iskolaidő börtön, amiből szabadulni kell! Olyan időszak, amelyet hasznosan is el  lehet tölteni, hogy sok mindent megtanulhassunk, és a tudásunkkal szabaddá tegyük magunkat felnőttként. Hogy azzá lehessünk, akivé lenni  szeretnénk. A lényeg: legyen pár tantárgyunk, amelyekben tényleg jók lehetünk, amikben örömünket leljük. És a taktika: túlélni az uncsi tantárgyakat és hasítani az érdekesekben.

Szólj hozzá Te is!




A hozzászólások moderálására az Apáczai Kiadó Kft. a jogot fenntartja. Elküldött hozzászólásod csak annak elfogadását követően jelenik meg az oldalon. A hozzászólások nem feltétlenül tükrözik az Apáczai Kiadó Kft véleményét, azok tartalmáért a Kiadó nem tehető felelőssé.