Mozdulj! A vívás
Még nem voltam nyolcéves, amikor a suliban ki lehetett próbálni egy csomó sportágat. Köztük volt a vívás is. Addig atletizáltam, de az nem igazán fogott meg. A párbajtőrbe viszont rögtön beleszerettem. Két éve járok vívni. Most korosztályomban országos harmadik vagyok.
Aki azért jön ide, hogy kalózosdit játsszon, az nem sokáig marad közöttünk. Lehet, hogy furcsán hangzik, de ez nagyrészt elmesport. Akárcsak a sakk. Itt is az a lényeg, hogy az ember alaposan kiismerje az ellenfelét. Alig néhány percünk van erre. Aztán fel kell építeni egy haditervet, és megfelelőképpen reagálni a másik minden mozdulatára. Sőt, lehetőleg olvasni a gondolataiban!
A vívásnak több fajtája van. A "kard", a "tőr" és a "párbajtőr" általában a fegyver kialakításában és a szabályrendszerben különbözik egymástól. Én párbajtőröző vagyok. Ez a legszabadabb. Nekünk minden testrészre bevitt döfés (tusnak hívjuk) érvényes. A tőrünkben pedig elektromos vezeték fut, ezen keresztül jelzi a találatokat - vagyis azt, ha a fegyver vége benyomódik. Az én iskolámban, a keszthelyi Egryben már elektromos pást is van. Erre vagyunk rácsatolva. Ha eltalálnak, a fejünk felett piros lámpa villan fel, ha beviszünk egy találatot, akkor pedig zöld.
Az összecsapásokat "asszóknak" nevezzük. Egy asszót mi, gyerekek általában 3-5 tusig vívunk. Attól függ, mennyi induló van a versenyen. Ennyiszer kell megszúrni az ellenfelet a győzelemhez. Ezek a döfések ritkán fájnak. Vastag védőruhát viselünk, az arcunk előtt pedig drótból szőtt sisakot. A tőrök pengéje is könnyen törik. Így elkerülhető a komolyabb sérülés.
Az, hogy tehetséges-e valaki ebben a sportban, ilyen kicsi korban még nem igazán dől el az edzőm, Borosné Eitner Kinga szerint. Én azért szeretnék versenyezni felnőttként is. Persze, ha mégsem leszek elég jó, nem erőltetem. Egyébként egészen kicsi korom óta lakberendező és belsőépítész akarok lenni. Szóval a vívás nekem valójában elsősorban kikapcsolódás (első a tanulás...), és valószínűleg az is marad. De ennél kiválóbb sportot nem is találhattam volna, az biztos!
