Tudástár: A villám

Különleges és veszélyes természeti jelenség a mennydörgéssel kísért villámlás. A záporozó villámok csodálatos látványt nyújtanak, de sok kisgyerek fél tőlük. Pedig helyesebb lenne inkább megérteniük ezt a tüneményt, nem? Bár ebben a kérdésben még a tudósok számára is maradtak kérdőjelek.

Észrevetted már, hogy villámlással járó égzengéssel általában csak nyáron találkozunk? Pedig egyáltalán nem lehetetlen, hogy egy hűvös őszi, téli vagy tavaszi estén akarjon tombolva leszakadni az ég - de nem jellemző. Azért nem, mert a villámláshoz (amelynek, ugye, a dörgés a hangja) meleg levegő is kell.

A villámokat valójában ugyanúgy az elektromosság okozza, mint azt, hogy a lámpánk a konnektorhoz csatlakoztatva világít, csak ez a természetben jön létre. Jelenlegi tudásunk szerint világunk parányi részecskékből áll. Minden részecskének van valamilyen töltése. Biztos láttál már mágnest. A mágnes egyik oldalán pozitív töltésű részecskék vannak, a másikon negatívak. Ha két mágnes pozitív oldalát közelítjük egymáshoz, a részecskék hatnak egymásra: taszítják egymást. Így lépnek kölcsönhatásba a levegő és a föld részecskéi is.


Amikor a levegő mozog (a meleg levegő mindig a hideg légrétegek fölé törekszik), a különböző töltésű részecskék átrendeződnek a felhőkben. A földön lévő tárgyaknak szintúgy megvan a maguk töltése. A magas dolgok (például templomtornyok, magas házak, nagy fák) elég közel vannak a felhőkhöz ahhoz, hogy reakcióba lépjenek a részecskéikkel. Amikor aztán az ellentétes áramlások találkoznak, létrejön egy csatorna, amelyen keresztül a felhőkben összegyűlt elektromosság elindul a föld felé.

Ha mennydörgést hallasz, akkor biztos lehetsz benne, hogy előtte valahol hatalmas villám cikázott végig az égen. A villám annyira felhevíti a levegőt, hogy környezetében még a Nap felszínénél is nagyobb a forróság. A levegőrészecskék pedig olyan gyorsan "menekülnek" onnan, hogy irdatlan erővel ütköznek a környező levegőrészecskéknek - ebből lesz a robaj. A fény gyorsabban terjed a hangnál, ezért a villámot előbb látjuk, mint ahogy a dörgést hallanánk.

A villámok ellen úgy védjük az épületeket, hogy magasra felnyúló, a föld mélyére levezetett villámhárítókat teszünk rájuk. Neked sem kell félned tőlük, de fogadj meg néhány jó tanácsot! Viharban, ha lehet, ne menj nyílt mezőre - például hagyd abba a focizást! Ha mégis kint rekedsz, ne menekülj magas fa alá menedéket keresve, siess inkább az első épület felé!

Kapcsolódó galéria

Szólj hozzá Te is!




A hozzászólások moderálására az Apáczai Kiadó Kft. a jogot fenntartja. Elküldött hozzászólásod csak annak elfogadását követően jelenik meg az oldalon. A hozzászólások nem feltétlenül tükrözik az Apáczai Kiadó Kft véleményét, azok tartalmáért a Kiadó nem tehető felelőssé.