Tanuld meg a lovak nyelvét!
A szemük, a fülük, a bőrük rendkívül érzékeny, hiszen a természetben ezek segítségével vették észre ellenségeiket. Ennek következménye, hogy hajlamosak megijedni hirtelen előbukkanó, vagy furcsa tárgyaktól, zajoktól, váratlan eseményektől.
HOGYAN LÁT?
A lovak szemei nem elöl vannak, hanem a fejük két oldalán. Ezáltal látóterük jóval szélesebb, mint a miénk. Normál fejtartásban mindent látnak (ha nem is túl élesen), ami mellettük és előttük van, viszont nem látják, ami közvetlenül a lábuk előtt vagy alatt hever, és azt sem, ami a faruk mögött van. Ha tehát egy ló farral feléd áll, amikor közelítesz hozzá, mindig szólj neki, mielőtt túl közel érnél, vagy hozzányúlnál!
HOGYAN HALL?
Mire eljut a füledig egy elhaló hangfoszlány valahonnan a távolból, a lovad már tudni fogja, milyen messze van, és mennyire tekinthető veszélyesnek. Hallásuk olyannyira kifinomult, hogy egymás hangját akár több kilométerről is képesek beazonosítani. Éppen ezért érzékenyek általában a hangos zajokra. Ha tudni akarod, mire figyel éppen a lovad, nézd meg, merre áll a füle! Amikor előrefelé hegyezi, olyasmit néz, ami előtte van. Ha legalább az egyik feléd fordul, rád figyel. Ha csak úgy lóg, ébresztgesd kicsit, mert „lement alfába”…
HOGYAN ÉRZÉKEL?
Van még egy különleges érzékszervük: a bőrük. Hatalmas testük finom szőrrel borított. Ha egy aprócska légy vagy szúnyog rájuk száll, megérzik, és rendkívül hatásos, de legalább annyira vicces képességükkel, a bőrük rázásával próbálnak megszabadulni tőle. Mindössze azt a tenyérnyi bőrfelületüket mozgatják meg, amit csípne a rovar. Energiatakarékos megoldás, nem igaz?!
MIÉRT SZAGOL?
A lovak minden új dologhoz úgy közelítenek, hogy megszagolják. A kiscsikó és az anyja szagukról ismerik meg egymást, a takarmány és a víz szaga alapján döntik el, hogy megegyék, vagy ne egyék meg. Ha két ló találkozik, akik nem ismerik még egymást, összedugják az orrukat, és nagyokat szippantanak. Ezután gyakran felpöndörítik a felső ajkukat, mindtha grimaszolnának. Ezzel elzárva az orrnyílásukat benttartják a szagokat az orrüregben, hogy minél jobban „megvizsgálhassák” őket. Ugyanis az orrukban van egy különleges dudor, amellyel mindent alaposan kielemezhetnek. Ha meg akarsz ismerkedni egy lóval, mindenekelőtt óvatosan, lassú mozdulatokkal nyújtsd az orra felé a kezed! Csak vigyázz, nehogy ennivalónak nézze…
HOGY BESZÉLGETNEK?
A legtöbbet a testtartásuk, fejük, farkuk, fülük állása árulja el a lovakról. Hangjelzéseket is használnak, de a vadon élő lovak jóval kevebbet szelidített társaiknál, hiszen a hangoskodás elárulná őket a ragadozók előtt. Ha egy ló fejét leszegve, fülét hátracsapva indul egy másik felé, akkor a másik általában menekülőre fogja a dolgot, mert ez egyértelműen a támadás jele. Mikor a kiscsikó folyamatosan tátogva közelít egy lóhoz, azzal azt mondja: „Tudom és elismerem, hogy te vagy az erősebb, ne bánts engem!” Farkuk ingerült csapása is jel lehet a másik állat számára: „Tágulj innen, vagy megrúglak!” Nekünk sem árt megtanulnunk a nyelvüket, ha érteni akarjuk őket, és biztonságban szeretnénk tudni magunkat közöttük!
