Mesés történelem - A király kedvenc katonája
Hogy ki volt, s mi volt, mi fán termett a hatalmas vitéz – tán maga sem tudta. Suttogták, hogy köze lehet szegről-végről Róbert Károly királyhoz, oldalági leszármazottja esetleg. De az irdatlan nagyra nőtt fiút valószínűleg egyáltalán nem is érdekelte felmenőinek kusza sora. Ő lovag akart lenni. Hős. A király kedvenc katonája…
A legenda szerint az uralkodó lovasai egyszer egy falun lovagoltak át. A méretes parasztgyerek, Miklóska, akkor még csak úgy tengett-lengett, nem igazán tudta, mit is kezdjen magával. Az egyik lovag megállította előtte a lovát, s rákiáltott: „Hé, paraszt! Melyik út megyen itt Budára?” De ez a hangnem nem tetszett ám a tagbaszakadt legénynek. Felkapta hát a mázsás szekérrudat, s úgy meglendítette, hogy a lovag majd leesett a lováról. „Az e!” – mutatta vele az utat. A vitézek csak ámultak-bámultak a erején.
Sok kalandja volt még az ifjú Miklósnak, mielőtt az uralkodó seregébe került. Történt aztán egyszer, hogy ellátogatott a király lovagi tornájára egy nagyerejű harcos. Nem is emlegették másként, csak mint a „cseh óriást”. Akkora volt és olyan erős, hogy egy magyar sem tudta legyőzni, s egy idő után senki sem mert már kiállni vele. Fel-le vágtázgatott, szidta a bitang, gyáva magyar népet – és mindenki tűrte szótlanul. Mindenki?! No, azért nem mindenki ám! Fekete lován érkezett a vitéz Toldi, s a sisakja mellé tűzött fehér tollat küldte a nagyképű óriásnak. Amaz a kihívást elfogadta. Megkezdődhetett a gigászok harca, melynek végén a cseh óriás kerek egy fejjel alacsonyabb lett, és soha többé nem jött magyargyalázó szó a szájára. Sem pedig másmilyen… A király azonnal személyes kíséretébe fogadta az idegent.
A valaha látott legnagyobb páncélt kovácsolták neki. Napjait fegyverforgatással és bajvívással töltötte. Amikor a pápa segítséget kért Magyarországtól szorult helyzetében, az Olaszhonba induló zsoldos hadsereg vezére lett Toldi Miklós. Csak hosszú évek múltán tért haza. Akkor azonban már legendás hősként emlegették.
Azt regélik, egyszerre három törökkel harcolva sem görbült a haja szála soha. A megnyert csaták után pedig úgy táncolt, hogy két „félholdas” testét a kezeiben tartotta, egy harmadik meg a foga között lógott. Igaz vagy sem, a nagy vitéz nevét megőrizte a történelem. Ha kíváncsi vagy, micsoda hőstetteket hajtott még végre, olvass utána! Arany János és Benedek Elek is feldolgozta a magyar óriás történetét.
