Kérdezz! Felelek!
Honnan származnak az evőeszközök?
Az első evőeszközünk a kanál volt, amely az emberi kéz mintájára készült. A kanalat kezdetben a kagylók héjával, a fák levelével vagy félbevágott termésekkel helyettesítették. A régi egyiptomiak már bronzból és elefántcsontból készítettek merítő szerszámokat. A rómaiak pedig már ismerték a mai kanálformát, amelyet egyre drágább és nemesebb anyagból készítettek el. Kése már az ősembernek is volt, amelyet csontból, pattintott kőből készített. A villát az emberi ujjak mintájára készítették. Mára a terítékek nélkülözhetetlen tartozékai lettek a szebbnél szebb kések, villák és kanalak.
Hogyan védekezzetek a nátha ellen?
- Aludjatok sokat, mert a nátha leginkább a kimerült embereket támadja meg!
- Minden evés előtt mossatok kezet! A piszkos kézről a bacilusok ugyanis a szátokba kerülnek.
- Egyetek tápláló, vitamindús ételeket!
- Ne hajoljatok közel beteg társaitokhoz!
- Öltözzetek az időnek megfelelően!
- Töltsetek minél több időt a friss levegőn!
Milyen újévi szokások vannak?
- Régen szokás volt január 1-je reggelén a kút vizében megmosdani, hogy egész évben frissek legyenek a ház lakói.
- Újévkor nem vágtak le tyúkot, mert elkaparta a szerencsét a háztól.
- Újévkor lencsét ettek, hogy sok pénz érkezzen a házhoz.
- Ha újévkor halat ettek, a farkánál kezdték el az evést, nehogy elússzon a szerencséjük.
- Újév napján nem adtak semmit kölcsön, mert akkor egész évben minden kimegy a házból.
- A népi időjósok szerint az északi szél hideg, a déli szél enyhe telet hoz. Ha szilveszter éjszakáján esik az eső, reggel pedig fénylik a nap, akkor nem lesz jó a termés, de ha egyforma éjszaka és reggel az időjárás, akkor bő termés várható.
Hogyan közlekedtek régen a hóban az emberek?
Ma már természetes, hogy a nagy havat hótolóval letisztítják az utakról. Régen a téli hónapokban, amikor a sok hó vastagon beborította az utakat, nem takarították el a havat. Ekkor másfajta járművel kellett az embereknek közlekedni. A hintók, a szekerek fedett helyekre kerültek, és a szánok váltották fel a helyüket. A tőlünk északra lévő országokban a hegyvidékeken az sem volt ritka, hogy az emberek nagy hóban a házaikat síléceken hagyták el.
Ki volt Petőfi Sándor?
1823. január 1-jén, Kiskőrösön született Petőfi Sándor. Élete során szinte az egész országot bejárta. Iskoláit Kiskunfélegyházán, Kecskeméten, Sárszentlőrincen, Pesten, Pápán és Aszódon végezte. A távoli városokba került gyermeket édesanyja mindig féltő, óvó szeretettel nevelte, támogatta. Az ország bármelyik sarkába is sodorta a sors, szülőföldjét, az Alföldet örökre a szívébe zárta. Vándorlásai során katonáskodott Sopronban, majd vándorszínészekkel járta az országot. Feleségül vette Szendrey Júliát, akihez számtalan csodálatos verset írt. A költőnek a forradalom előkészítésében is fontos szerepe volt. A Nemzeti dal buzdító soraival ezreket állított a forradalom mellé. Nemcsak szavaival, de tetteivel is a forradalom vezéralakjává vált. A segesvári csatatéren halt meg 1849. július 31-én.
