Időszerű
Tudtad, hogy a húsvét évről évre más napra esik a naptárban? Mindig a március 21-e utáni holdtöltét követő vasárnapon van. Mivel a telihold időpontja változik ennek megfelelően más-más időpontban ünnepeljük húsvétot is, ezért ez egy úgynevezett „mozgó ünnep”. Jézus Krisztus kínhalálára és feltámadására emlékeznek a hívő emberek ilyenkor.
A Biblia szerint Jézus, a Megváltó szeretetre és jóságra tanította az embereket. Sokan csatlakoztak hozzá. Ellenségei azonban megrettentek tanításaitól és attól, hogy túl nagy hatással van az emberekre, ezért elfogták és halálra ítélték. Fejére töviskoronát tettek, kigúnyolták. Aztán kereszttel a hátán elindították a Golgota hegyére, ahol felfeszítették súlyos terhére. Halála után a testét sziklasírba temették. Három nap múlva azonban üresen találták a sírját. Jézus feltámadt, és felment a mennybe – ennek emlékét őrzi húsvét ünnepe.
A húsvéti ünnepkör a húsvét előtti utolsó vasárnappal, a virágvasárnappal kezdődik. A Biblia tanítása szerint Jézus ekkor vonult be Jeruzsálembe. Az emberek tiszteletük és szeretetük jeléül pálmaágakat tettek az útra, és virágokat hintettek a lába elé. Innen kapta ez a nap a virágvasárnap nevet. Ilyenkor a hívek barkaágakat visznek a templomba, a pap pedig megszenteli azokat. Régen a megszentelt barkának gyógyító, rontásűző erőt tulajdonítottak. Szintén e napon adják elő a templomokban az első passiójátékot, amelyben Krisztus szenvedésének és halálának történetét mesélik el.
Jézus búcsút vett a tanítványaitól, mielőtt a katonák elhurcolták. A húsvét előtti csütörtök, nagycsütörtök emlékeztet erre. A nagycsütörtöki szentmisén szólalnak meg utoljára a harangok és a csengők a templomokban. Úgy tartják, hogy „Rómába mennek a harangok” – ott gyászolják Krisztust. A csend egészen nagyszombatig tart.
Jézus nagypénteken halt meg. A keresztények körében ez a bűnbánat, a mély gyász és a szigorú böjt napja. Sok helyen passiójátékkal emlékeznek meg a Megváltó szenvedéstörténetéről, megismételve Jézus keresztútját.
Nagyszombaton ér véget a farsangot követő negyvennapos böjt, és újra megszólalnak a harangok. A nap legjelentősebb eseménye a vízszentelés, a tűzgyújtás és a feltámadási körmenet.
Húsvétvasárnap Jézus feltámadásának az ünnepe. Ezen a napon a hagyomány szerint megszentelik a sonkát, a bárányt, a tojást, és otthon a család minden tagja eszik belőle, hogy egészséges legyen.
A húsvéthétfő az ünnepkör legvidámabb napja. Korán reggel kezdődik a locsolkodás. Régen a lányokat akaratuk ellenére a folyóhoz, patakhoz hurcolták a legények, és bele is dobták őket. Vagy csak a kútig vitték, de ott nem kölnivel, hanem vedernyi vízzel locsoltak. Ma is, akárcsak régen, korán kelnek a legények ezen a napon. Minden házban verssel köszöntik a lányokat, asszonyokat és meglocsolják őket. A lányok sem aludhatnak sokáig, mert fogadniuk kell a verselő fiúkat, akik a locsolásért cserébe hímes tojást és finom süteményt kapnak. Készülj fel te is a locsolásra! 
