Csodálatos állatvilág - A félelmetesnek tűnő sziszegők
Az emberek többsége bizony fél a kígyóktól. Néhányan még undorodnak is tőlük. Régen azonban nem volt ez így. Az ókori Rómában például szentként tisztelték a kígyókat és a krokodilokat.
A Földön mintegy 2700 kígyófaj él, ám közülük csak körülbelül 400 faj mérges kígyó. Ezek közül mindössze 50 faj marása veszélyes az emberre. A mérges kígyók közé tartoznak például a viperák, a csörgőkígyók, a korallkígyók, a kobrák és a mambák. Nem mérges kígyók például az óriáskígyók közé tartozó pitonok, boák és anakondák.
Önmagában már az is ijesztő, hogy a kígyók 
hangtalanul csúsznak-másznak a földön, mivel nincsen lábuk. Ez azonban egyáltalán nem korlátozza őket a mozgásukban. Sokféle módon mozognak. Leggyakrabban tekergő vagy hullámmozgással haladnak előre. Ezzel a mozgással még az úszásra is képesek. Kevésbé használt mozgásforma a kígyóknál az ún. lökve csúszás. Az állat ilyenkor S alakú kanyarokat csinál a saját testéből. Majd a farkát lehorgonyozza és lendületet vesz. Teste első részét előretolja, és ezt követi a hátsó rész. Aztán kezdődik elölről a folyamat. Harmonikamozgásnak is nevezik ezt a mozgást, mert kívülről nézve a kígyó teste a harmonikához hasonlít. Sok kígyó képes teljesen kinyújtott testtel haladni előre. Ők hernyómozgással kúsznak a földön.
A kígyók szeme alkalmatlan a pislogásra, mert alsó és felső szemhéjuk összenőtt, és átlátszó hártyává alakult. Ennek köszönhetik félelmetes, merev tekintetüket. Sima bőrük állandóan csillog, mégsem síkos a testük. A legtöbb kígyó csak élő zsákmányt ejt el. Néhányan a kistestű emlősöket kedvelik, míg mások halakkal, békákkal, gyíkokkal vagy csigákkal táplálkoznak.
A legtöbb kígyó (az elevenszülő viperák kivételével) tojással szaporodik. Mielőtt költésre kerülne sor, nagy gondossággal kiválasztják azt a helyet, ahova a tojásaikat fogják rakni. A legfontosabb szempont ilyenkor az, hogy megfelelő legyen a levegő hőmérséklete és a talaj nedvességtartalma. Az utódokat ugyanis a nap melege kelti ki a tojásból. Van olyan kígyófaj, például a tigrispiton, amelyik a testével védi a fészekaljat, ahol akár 30 tojás is található. A csúszómászó saját izmainak rángatásával hőt gerjeszt, így költi ki a tojásait.
A kígyók időről időre megszabadulnak bőrüktől és levedlik azt. Bőrük ugyanis nem képes az állattal együtt nőni. A régi bőr alatt folyamatosan képződik az új bőrréteg. Ha kifejlődött az új réteg, a régi pikkelyruháját az állat egyszerűen elhagyja. Kemény tárgyakhoz dörzsöli magát, hogy felhasítsa a pikkelyruhát, majd egyszerűen kimászik a régi burokból. A csörgőkígyó csörgője nem más, mint a vedléskor visszamaradt szarugyűrűk tömege. A szaru minden vedlés során egy gyűrűvel gazdagodik. 
Érdekesség - Miért tolják ki a kígyók a nyelvüket?
Biztos megfigyeltétek már a természetfilmekben vagy állatkertekben, hogy a kígyók gyakran kiöltik a nyelvüket, majd visszahúzzák. Különösen megfigyelhető ez a jelenség, ha éhes az állat, vagy zsákmány van a közelében. A kígyók ugyanis nem látnak jól. Nyelvük vékony hegyével azonban képesek felfogni a legfinomabb illatokat is. Ha megvan a szagminta, nyelvüket szájpadlásuk mélyedésébe dugják. Ott található ugyanis az a szerv, amellyel megállapítják, hogy minek is érezték az illatát. Nemcsak a zsákmányszerzésnél használják ezt a módszert, hanem így keresnek maguknak partnert is.
Hihetetlen, de igaz!
- Indiában a vidéki házak környékén szívesen látott a patkányfogó kígyó. Ez az állat békés lény, megszabadítja az ott élő emberek házait a patkányoktól.
- Vannak vízben élő kígyófajok is. A sárgahasú tengeri kígyó képes becsapni áldozatait. A kis halak a farkánál gyűlnek össze, azt gondolván, hogy így nem kerülhetnek a kígyó szájába. Igen ám, de ez a kígyófajta nagyon csalafinta. Elkezd hátrafelé úszni, és a mit sem sejtő halacskák így épp a szája felé haladnak.
- Magyarországon két olyan kígyófaj él, melynek mérge az emberre is veszélyes lehet: a keresztes vipera és a rákosi vipera. Utóbbi veszélyeztetett és fokozottan védett.
Leg, leg, leg...
Kockás piton: A világ leghosszabb kígyója, ami Délkelet-Ázsiában honos, a 10 métert is elérheti.
Barbadosi fonálkígyó: A világ legkisebb kígyója, ami épphogy eléri a 10 centiméteres hosszúságot. Első látásra jobban hasonlít egy földigilisztára, mint a hüllőre.
Afrikai tojásevő kígyó: Ez a kígyófaj a legválogatósabb, mert csak tojásokkal táplálkozik. Csak a tojás belsejét eszi meg, a héját kiköpi.
Halálkígyó: Ez a világ legveszélyesebb szárazföldi kígyója, amely Ausztráliában él. Egyetlen harapásának méregmennyisége 400 embert is képes lenne megmérgezni.
