Az én városom: Érd

Érd igazi "alvó város". Leginkább azok laknak itt, akik Budapesten, vagy a környék más nagyvárosaiban dolgoznak. Területe hatalmas, hiszen a közel hatvanötezer lakó szinte kivétel nélkül kertes házban él. Az utak felújításra szorulnak... Karmacsi Rita mégis nagyon szereti.

Aki a nyugati, délnyugati országrész felől a fővárosba tart, egészen biztosan súrolja Érdet. Ugyanis már teljesen összenőtt Budapesttel. Amolyan elővárosa annak. Nagyrészt azok laknak itt, akik ott dolgoznak, de nem szeretnének aprócska panellakásban élni. Érden szinte csak kertes házak vannak, és ez nagyon jó benne. Mert így mindenkinek lehet például kutyája! Nekünk is van, Somának hívják. Kicsit már öreg és süket, de én azért nagyon szeretem.


A mi városunk hegyes-völgyes. Vízszintes területek szinte nincsenek is nálunk. A házunktól nem messze van a Fundoklia-völgy. Errefelé minden mészkő - és ez a képen aztán tényleg jól látszik. A völgy - amellett, hogy ősrégészeti és őslénytani szempontból nagyon fontos - természetvédelmi terület. 30-féle védett növényfaj élőhelye. Még erdei sikló is van! A meredek löszfalban pedig gyurgyalagok fészkelnek.

Érden, a mellékutcákban nem kell félni, hogy elütik az embert. Fekvőrendőrök és sebességkorlátozó táblák nélkül is öttel megy minden autós. Az utak ugyanis gidres-gödrös földutak. Lóval egészen biztosan könnyebb közlekedni itt. Szoktunk látni egy szakállas bácsit, aki mindenhová nyeregben megy. Aztán a lova kikötve várja a bolt előtt. Azért van, ahová jutott aszfaltút. Sőt, díszburkolat! Például a Fő térre. A Városháza előtti, 12 harangból álló harangjáték 45-féle dallamot játszik. Ezt 1993-ban állították fel Érd első okleveles említésének 750. évfordulója alkalmából.

Nálunk valahogy elég kevés a látványosság... De nagyon-nagyon jó, hogy itt folyik a Duna! Varázslatosan szépen kanyarog mellettünk. Strand ugyan nincs, de a gát lábánál nyílt egy termálvizes gyógyfürdő. Nem messze innen magasodik egy egyedülálló történelmi emlék: a minaret. A miénken kívül csak Egerben és Pécsett van ilyen Magyarországon. A török időkben épült. Akkor még dzsámi, vagyis imaház is állt mellette. Ma már csak ez a nagy rakétára hasonlító torony maradt. Régen innen kiabálva hívták imára a híveket - mostanság viszont leginkább kilátónak használják.

A minaret mellett fut a "római út". Leginkább a föld alatt van, de néhány helyen nagy lyukakat hagytak az aszfalt közepén, hogy látsszon. (Az autósok legnagyobb örömére...) A kisebb és nagyobb kövekből álló út állítólag azt mutatja, hogy fontos kereskedelmi és katonai útvonal haladt át rajtunk nagyjából kétezer évvel ezelőtt. Sőt, vannak történészek, akik szerint állandó dunai átkelőhely volt akkor ez a terület.
Lehet, hogy máshol több az érdekesség és sokkal jobbak az utak, de szerintem nagyon jó itt lakni. Jó, hogy közel vagyunk Budapesthez. Szeretem az ottani nyüzsgést - viszont örülök, amikor hazajövök ide, a nyugalomba.

Kapcsolódó galéria

Szólj hozzá Te is!




A hozzászólások moderálására az Apáczai Kiadó Kft. a jogot fenntartja. Elküldött hozzászólásod csak annak elfogadását követően jelenik meg az oldalon. A hozzászólások nem feltétlenül tükrözik az Apáczai Kiadó Kft véleményét, azok tartalmáért a Kiadó nem tehető felelőssé.