Az én iskolám: Kodály Zoltán Központi Általános Iskola - Kaposvár
"Én azért jöttem ide, mert zenélni szerettem volna - meséli Bori. - Csellózom, néptáncolok, mezzoszoprán vagyok az énekkarban. Szeretem ezt csinálni. Persze, felnőttként inkább kémikus akarok majd lenni. Esetleg informatikus. Vagy ügyvéd, mint az apukám."
Bálintot egyáltalán nem érdekelte, hogy a 
Kodályban a három párhuzamos évfolyamból kettő zenei tagozatos. Ő csak egy dolgot nézett a jelentkezésnél: hogy ennek az iskolának van a városban a második legnagyobb tornaterme. A sport érdekli. Még pontosabban a foci az élete. A Kaposvölgye U13-as csapatában játszik, pedig még csak 10 éves...
A Kodály iskola sokoldalúságát mutatja, hogy két ilyen eltérő érdeklődésű kisgyereket egyformán jó esélyekkel indít el az életbe. Itt minden van, amire szükségük lehet: számítógépek, interaktív táblák, könyvtár, két tornaterem, hatalmas udvar, kórusterem és érdekes, jól felszerelt gyakorlati termek. Minden kitűnően elfér, hiszen a több épületből álló iskola jó félutcányi hosszú. Muszáj is: 660 diákjával a létszám tekintetében a Kodály a legnagyobb kaposvári általános iskola.
A srácok alig bírják felsorolni, hány szakkör csalogatja náluk a kisdiákokat. Összesen 23-féle van! Olyan érdekességek, mint a meseszakkör, vagy a kiskamaszokat a világ nagy dolgaiba bevezető "kamaszklub". A Kodálynak még saját újságja is van, a Visszhang, amit az újságíró szakkör kis üdvöskéi írnak. A néptánc szakkör az iskola profiljához illőn közkedvelt. Emellett sokféle délutáni edzés van. Az iskola fő sportága pillanatnyilag a röplabda, amit egykori NB1-es játékosok oktatnak.
56 éve van zenei tagozat, és már jó ideje énekes-muzsikus diákjairól híres a suli. Bori szereti ezt: szívesen énekel a kórusban, szeret zenélni. Bálintot nem nagyon vonzza ez a terület. Ő csak furulyázni tanult, mert azt mindenkinek kell. Inkább kint van a vadregényes udvaron. De még matekversenyre is szívesebben megy, mint karénekre. Pedig a matekért sem rajong. (Mégis minden megmérettetésen az elsők között végez...) Nem is kényszeríti senki, hogy zenéljen.
A Kodály Zoltán Központi Általános Iskola tehát jó kis ugródeszka, sok irányba el lehet rugaszkodni róla. Nem akarják erőnek erejével faragni a gyerekek egyéniségét - még akkor sem, ha az nem illik szorosan az iskola profiljához. Szóval olyan, amilyennek egy sulinak lennie kell: élhető és szerethető.
