Álcázóművészek
Tudtad?
Szerinted mire jó az ormányszerű orr a matamatáknak? A találóan cafrangos teknősnek is nevezett hüllők tüdővel lélegeznek, ezért időnként a felszínre kell úszniuk levegőért. De míg lent ők a vadászok, a víz feletti világ csupa veszély számukra. Ám aki ilyen ormánnyal bír, az észrevétlen maradhat, hiszen elég csak az orra hegyét kidugnia a vízből.
Botsáska
„Nézd, az a faág mozog!” Aki nem tud a víz alá bújni, annak idefent kell alkalmas álruhát öltenie. Legjobb észrevehetetlenül beleolvadni a környezetbe. Legyen ugyanolyan a szín, hasonuljon az alak, és nem árt, ha stimmel a minta. A botsáskák mindezt olyannyira komolyan veszik, hogy még az éles szemű madárkák is simán elsétálnak mellettük. Egy ágacska vagy egy levél nem hergeli fel komolyabban az ízlelőbimbóikat…
Kaméleon
A „köpönyegforgatás” koronázatlan királya. Nem feltétlenül elbújni szeretne. A tudósok szerint a színváltozás inkább egyfajta beszélgetésforma. A kaméleonok felső, átlátszó bőrrétege alatt színanyagokkal telt üregek vannak. Hogy éppen melyikből tör felszínre a festékanyag, az függ az állat kedélyállapotától, illetve attól, hogy mennyire van meleg vagy milyenek a fényviszonyok. A nőstények például, miután megtermékenyültek, egészen besötétednek, így jelezve a hímeknek, hogy innentől kezdve nemkívánatosak. Aki kaméleont tart házikedvencként, egy idő után kiismeri sokszínű kis hüllőjét, és a legapróbb színváltozásaiból következtetni tud a kedvére, állapotára.
Ismersz még álcázóművészeket?
Sorolj fel párat!
