A diósgyőri vár
Ha Miskolc belvárosában jársz, gondolj arra, hogy alig nyolc kilométerre vagy a magyar történelem egyik ékkövétől. Nagyjából egyórás kellemes séta vagy tízperces autóút – ennyi választ el a Bükk hegység lábainál, varázslatosan szép természeti környezetben épült diósgyőri vártól. A szikladombon álló műemlék négy, nagyjából épen maradt tornyával és néhány falával már csak sivár váz. Ám a vár valaha királyi pompával felcicomázott erődrendszer volt.
A tornyokat több emelet magas, lakható részek kötötték össze. Tetejüket míves cserép borította. A kastély mellett kisebb bástyák álltak. Tekintélyes területét magas és erős várfal kerítette, azon kívül mély vizesárok védte a bentlakókat. Ami megmaradt belőle, zord és egyszerű. Mintha mindig kizárólag az ellenség megfékezése lett volna a szerepe. Csak itt-ott lelhető fel egy-egy építészeti remek, amely sejtetni engedi egykori pompáját. Mert a diósgyőri vár szépségének akkoriban a csodájára jártak.
Nem véletlenül volt királyok és királynék kedvelt pihenőhelye. A történelem viharait kiválóan álló, kőből épült erődítmény alapjait valószínűleg IV. Béla rakta le, miután a tatárjárás során a vár elődjét letarolták. Virágkora azonban csak Nagy Lajos király idején jött el. Ő emelte ugyanis királyi rezidenciává, és ő adott a kővárnak gótikus várkastély arculatot. Ezután a mindenkori királyné birtokolta. Beatrix Mátyás királytól kapta jegyajándékként. Férjével hosszú hónapokat töltött minden évben a varázslatosan szép bükki erdőkkel körülvett kastélyban.
Ezután azonban nem kegyelmezett a történelem a diósgyőri várnak. Alaposan helybenhagyták a törökök, és újjáépítésére egy későbbi tulajdonosa sem vállalkozott. Így maradt négy tornya szomorú emléke az egykori jólétnek. Még álló falai között, kazamatáiban (föld alatti, boltíves helyiségeiben) és bástyáiban kiállítások várnak. Tágas belső udvara pedig színházi előadások, koncertek helyszíne.
TUDTAD?
A vár felújítása alig fél évszázaddal ezelőtt kezdődött, de előtte is gyakran látogatták a múlthoz és a széphez vonzódó emberek. Petőfi Sándor innen nézte a naplementét, ami az Alkony című versét ihlette. Ezt emléktábla is hirdeti. A vele szomszédos házak egyike pedig sokáig Déryné Széppataki Rózának adott otthont, aki a 19. század egyik legkedveltebb színésznője volt.
